NŐI,KISMAMA,BABÁS,GYEREKJÓGA:MARTFŰ,TISZAFÖLDVÁR,CIBAKHÁZA

Nem vitás, hogy a szoptatás mellett valamikor mindenképp el kell kezdenünk a babák hozzátáplálását. A szülők nem állnak könnyű feladat előtt, amikor dönteniük kell, hogy milyen ételt mikortól adjanak csemetéjüknek.

A babák táplálásáról honlapunkon részletes cikksorozat olvasható Dr. Kovács Ágnes gyermekorvos tollából, így most azokra a kérdésekre igyekszünk koncentrálni, amelyek ott nem kerültek részletezésre, vagy nem vetődtek fel. Megválaszolásukban Kassai Krisztina, az egyik legnagyobb hazai bébiételgyártó és -forgalmazó, a Nestlé védőnő-dietetikusa és Benda Judit egészségtanácsadó, a Kétezeregy Kiadó vezetője volt segítségünkre.

Az egyes ételféleségek bevezetésének idejével kapcsolatban a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium 2003-as módszertani ajánlása részletes eligazítást nyújt. A kismama azonban könnyen kétségbe eshet, ha megpróbálja az irányelveket a kereskedelmi forgalomban kapható bébiételekre vonatkoztatni. Ugyanis azt tapasztalja, hogy sok készen kapható termék bizonyos táplálékokat előbb bevezet, mint ahogy azt az ajánlás javasolja. Nézzük sorra a felmerülő kérdéses anyagokat!

Aprómagvas gyümölcsök

Az epret, az áfonyát, a málnát, a kivit a szakértők csak másfél-két éves kor után ajánlják bevezetésre. Ennek a nehéz tisztíthatóság mellett az oka, hogy a bennük található magvak allergiát okozhatnak, mert héjuk fehérjeszerkezete hisztaminszerű anyagok felszabadulását segítheti elő.

A kismama így értetlenül állhat a polc előtt, amelyen ott sorakoznak a 4-6-8 hónapos kortól ajánlott, aprómagvasokkal készült joghurtok és desszertek.

Kassai Krisztina, a Nestlé védőnő-dietetikusa elmondta, hogy ebben az esetben az otthon elkészített és a gyári bébiételek között különbséget kell tenni. Az utóbbiak esetében ugyanis az alapanyagot egyfajta szűrési, tisztítási eljárással magtalanítják, így a késztermék csak a gyümölcshúst tartalmazza, allergiától tehát kevésbé kell tartani.

Azt viszont ne feledjük, hogy a gyári joghurtok hiába tartalmazzák magtalanul a gyümölcsöt, gyermekeknek kimondottan bélflóra károsító a tejtermék-gyümölcs kombó!

Méz

Bevezetését szigorúan egy éves kor fölött javasolják. Ennek oka, hogy az allergiát okozó pollenek mellett olyan korokozók csíráit tartalmazhatja, amelyek súlyos idegrendszeri betegséget, botulizmust okozó toxinokat termelnek. A babák immunrendszere még nem képes megbirkózni ezekkel, így bélrendszerükben szaporodásnak indulhatnak.

Esetükben tehát a botulotoxintól mentes, de spórákat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása is okozhat megbetegedést. Ezt nevezik csecsemő- és kisgyermekkori botulizmusnak, amit leggyakrabban a mézzel hoznak összefüggésbe. A mézet tartalmazó gyári bébiételeket mind pollenanyagokra, mind botulotoxint termelő spórákra szűrik.

Ez alól kivételek a fermentált mézek, amelyek hasznos baktériumai, "bekebelezik" a patogén kórokozókat. Ezekről a mézekről viszont tudni kell, hogy nem élelmezési célra valók, hanem terápiás (apiterápia) célokra.

Tojás

Allergia szempontjából lehet problémás, mégpedig a fehérje miatt - ez az oka, hogy bevezetését csak 1 éves kor után ajánlják. Itt az egyik kérdéses termék a babapiskóta, ami a klasszikus recept szerint tojás hozzáadásával készül, ennek ellenére sok bolti készítményt már hat hónapos kortól ajánlanak. De találhatók a bébiétel-kínálatban másfajta, tésztás ételek is, amelyek felvethetik a tojással kapcsolatos aggályokat.

A Nestlé szakembere a témával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy cégük 1 éves kor alatt ajánlott piskótás és tésztás termékei mind mentesek a tojásfehérjétől, ugyanis olyan eljárással, illetve olyan alapanyagokból (a tészták például durumbúzából) készülnek, amelyek nem teszik szükségessé ennek használatát.

Ennek ellenére az AntalVali.com szakértői nem javasolják ezeket a piskótákat, tésztákat és kekszeket a kisgyermekeknek magas alfa-gliadin (fehérje, amelí felelős a gluténintolerancia kialakulásáért) tartalmuk miatt, valamint azért, mert a tojásfehérje elhagyása miatt igen magas a szintetikus élelmiszer adalékanyag tartalmuk. Az AntalVali.com szakértői szerint nincs szüksége piskótára és kekszre a kisbabának!

Tej, tejtermékek

Egészséges csecsemőnek 10 hónapos kortól adható tejkészítmény, a natív, teljes tej bevezetésével azonban egy éves kor utánig várni kell. A tehéntej összetétele ugyanis jelentősen különbözik az anyatejétől. Magasabb fehérje- és ásványianyag-tartalmával a baba fejletlen emésztőrendszere és veséje még nem képes megfelelően megbirkózni.

A dietetikus hangsúlyozta, hogy a boltban kapható bébiételek „tápszer minőségűek", ami azt jelenti, hogy fix, állandóan biztosított tápanyagösszetétellel rendelkeznek. A tejalapú készítmények esetében különböző eljárásokkal csökkentik az emésztési problémákat okozó és allergizáló hatást. Továbbá ezek a termékek egyes ásványi sókból (nátrium, kálium, foszfor) és fehérjéből kevesebbet tartalmaznak, mint a színtej, bizonyos vitaminokat (D, E, C) viszont pótolnak bennük.

Az AntalVali.com szakértői szerint csecsemők is kisgyermekek egyáltalán ne kapjanak tejet, egyes fermentált tejtermékek bevezetését vistont 1 éves kor alatt semmi esetre se kezdjük el. Állati eredetű tej helyett már pár hetes kortól adható a risztej, de csak akkor, ha nincs anyatej. A növénye tejeket szoptatott babánál 5-6 hónapos kortól már be lehet vezetni.

Glutén

A gluténtartalmú gabonafélék bevezetését a szakemberek jelenleg 8 hónapos kor fölött ajánlják. Ennek ellenére a bébiétel-kínálatban már hat hónapos kortól találunk ezek lisztjével készült termékeket (például a már említett babapiskótát).

Kassai Krisztina a témával kapcsolatban elmondta, hogy az új szemlélet értelmében - amely az ESPGHAN állásfoglalásban is tükröződik majd - megdőlni látszik az a hagyományos nézet, miszerint az esetleges allergének által okozott megbetegedés valószínűsége és korai bevezetésük között egyértelmű összefüggés van. Hozzátette, hogy néhány friss kutatás szerint a táplálékallergiák kialakulásának szempontjából létezik egyfajta kritikus periódus, amikor a szervezetnek találkoznia kell bizonyos tápanyagokkal, hogy a későbbiek folyamán ne mutasson ellenállást velük szemben.

A gluténnal kapcsolatos új állásfoglalás például úgy szól majd, hogy nem ajánlatos négy hónapos kornál korábban, de hét hónapos kornál később sem bevezetni. Továbbá törekedni kell arra, hogy ez még a szoptatás ideje alatt megtörténjen. Az újabb kísérletekben ugyanis azt találták, hogy azoknál a gyerekeknél, akik a glutén bevezetésekor még kaptak anyatejet, kisebb kockázattal alakult ki lisztérzékenység.

A fentiek alapján összességében elmondhatjuk tehát, hogy egészséges csecsemőknél a gyártási technológiáknak köszönhetően nem kell tartanunk attól, hogy a kész bébiételek egyes - amúgy házi feldolgozás mellett később bevezetendő - összetevői allergiát vagy emésztési problémát okoznak.

Ez azonban semmiképp nem jelenti azt, hogy az üveges jobb vagy biztonságosabb lenne az otthoninál. Egyszerűen arról van szó, hogy a házilag készített ételekre vonatkozó hozzátáplálási szabályok nem ültethetők át automatikusan a gyáriakra. Ahogyan azt sem szabad hinnünk, hogy ha készételeket adunk a babának, nem kell ismernünk a potenciális allergéneket, vagy figyelnünk a gyermek reakcióit, hiszen minden szervezet egyedi, és másképp dolgozza fel az egyes anyagokat.

Legyünk tájékozottak és olvassuk el az összetevőlistát, így könnyebben felismerhetjük az esetleges problémák okát!

Az AntalVali. com szakértői szerint viszont nem a gluténnal van a baj, hanem a egy bizonyos gluténvegyülettel, az alfa-gliadinnal, amelyet nagyrészt a nemesített gabonák tartalmaznak. A tönköly, az alakor, a kamut, a zab alfa-gliadin tartalma elenyésző, míg a köles, a rizs, a quinoa és a hajdina egyáltalán nem is tartalmazza. Ez utóbbiakat változatosan variálva bátran bevezethetjük 8 hónapos kor felett.

Házi kontra gyári bébiételek - az érem másik oldala

A témával kapcsolatban megkérdeztük Benda Juditot is, aki a németországi Bruker Intézetben tanult alternatív gyógyászatot és betegségmegelőzést, legfőképpen táplálkozásterápiát. Először is fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az alapító Dr. M. O. Bruker és Werner Kollath neve által fémjelzett tudomány ipari érdekektől teljesen mentes, több évtizedes gyakorlati tapasztalaton alapul, és tételei a legtöbbször igencsak különböznek azoktól, amelyeket a hivatalos orvoslás magáénak vall.

Véleménye szerint az első és legfontosabb dolog, hogy a babának - ahogyan a felnőttnek is - frissen, friss alapanyagokból készült, „élő" étel kerüljön a tányérjára. A tápszerek és a készen kapható bébiételek ezzel szemben „halott" táplálékok, hiszen az étel, amint feldolgozásra kerül, folyamatosan veszít tápértékéből. Enzimei és vitaminjai oxigén és fény hatására bomlani kezdenek, ez pedig rendkívül gyors folyamat. „Körülbelül két hét alatt elvész a lényeg" - fogalmazott.

Kühnau és Bernasek állatkísérleteire (1970) hivatkozott, akik négy generáción át figyelték a különböző lisztekkel és ezekből sütött kenyerekkel etetett patkányok utódszámának változását. Kulcsmegállapításuk, hogy az amúgy létfontosságú tápanyagokat tartalmazó teljes őrlésű liszt friss és 14 napos formája között jelentős különbség van.

A kéthetes teljes őrlésű liszttel és az abból készült kenyérrel etetett állatoknál a negyedik generációban már ugyanúgy nem születtek utódok, mint azoknál, amelyek finomított lisztet kaptak. (A kísérlet eredménye még megdöbbentőbb, ha tudjuk, hogy a különböző lisztek az állatok étrendjének csak a felét tették ki, a másik fele „normál", vegyes táplálékból állt). A kísérlet eredményeit a következő táblázat foglalja össze: 

A patkányoknál négy generáció az ember viszonylatában nagyjából 100 évnek felel meg. Megfigyelések szerint a nem megfelelő táplálék hatására először a szaporítórendszer sérül - hiszen ez „csak" az utódlás feladatát végzi, kiesése nem veszélyezteti közvetlenül a kérdéses egyed életét -, majd ezt követi a rendkívül sérülékeny idegrendszer.

A megdöbbentő kísérleti eredményekkel összecseng, hogy ma Magyarországon minden hatodik, Németországban pedig minden ötödik pár terméketlen.

Benda Judit a táplálékallergiákkal kapcsolatban is a hivatalostól gyökeresen eltérő álláspontot képvisel. Eszerint az allergiaigazi „civilizációs" betegség, amelyet 200 évvel ezelőtt nem ismertek, és amelynek megjelenése teljes mértékben a modern táplálkozásnak, az ételek ipari feldolgozásának és tartósításának, illetve a nagyfokú környezetszennyezésnek a számlájára írható.

A lisztérzékenységgel kapcsolatban például úgy nyilatkozott, hogy a betegséget valójában nem a glutén, hanem a finomított élelmiszerek - a finomított liszt, cukor, zsírok és olajok - okozzák. Ez pedig azt jelenti, hogy a hagyományos állásponttal ellentétben igenis gyógyítható, ahogyan az Dr. Bircher-Benner svájci orvosnak sikerült is, a 20. század elején.

Az általa kidolgozott táplálkozásterápia szigorú gluténmentes diétából áll, amelyben nagy arányban szerepelnek a nyers ételek (súlyosabb esetben kizárólag nyers koszt), a finomított élelmiszerek teljes elhagyása mellett. A gyógyulás után azonban a beteg teljes értékű (feldolgozott, finomított, tartósított élelmiszerektől mentes), gluténtartalmú gabonákat is magában foglaló étrendre térhet át, ellentétben a ma elfogadott orvosi állásponttal, miszerint a lisztérzékeny egy életen át szigorú gluténmentes diétára van kárhoztatva.

Ami a csecsemőket illeti, Benda Judit hozzátette, hogy szoptatással és teljes értékű, élő ételekkel való táplálással a betegség kialakulása megelőzhető.

Ha belegondolunk, az egészségtanácsadó véleménye paradox módon összecsengeni látszik a jelenlegi ESPGHAN-állásponttal, miszerint a táplálékallergiákat nem maga a kérdéses anyag, vagy annak korai bevezetése okozza.

Bio vagy nem bio

A csecsemők esetében nem csak az allergének megléte, de a szennyezettség is nagyobb mértékben esik latba, mint a felnőtteknél, hiszen náluk már kevesebb méreganyag is komoly problémát okozhat. Gondoljunk csak a piaci sárgarépából készült bébipapitól kapott nitrátmérgezés klasszikus esetére.

Kassai Krisztina egyik fő érve az üveges bébiételek mellett épp az, hogy ezek sokszor bio, de legalábbis a szennyezőanyagok mennyiségére vizsgált, nem vegyi úton kényszerérlelt alapanyagokból készülnek, így adott esetben biztonságosabbak lehetnek, mint az otthon, nem ellenőrzött forrásból származó zöldségekből-gyümölcsökből főzött bébiételek. A bio alapanyagok fontosságát Benda Judit is hangsúlyozta.

Érdekes megnézni, hogyan fogalmaz a csecsemőtáplálási ajánlás: „Főzelékekhez biotermesztésű zöldség lenne az ideális, de ennek hiányában mindenképp törekedjünk arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről vásárolt alapanyagot használjunk, és ha az alapanyag nitráttartalma nem zárható ki, akkor inkább kész bébiételt vásároljunk."

Vagyis alapesetben igyekezzünk frissen, biztonságos alapanyagokból készíteni a baba ételét, és csak akkor nyúljunk készételekhez, ha az előbbire nincs lehetőségünk. Mivel a zöldségekben és a gyümölcsökben fajtától és származási helytől függően nagyon eltérő lehet a vegyszermaradványok mennyisége, jó, ha tudjuk, miből érdemes biót vennünk.

Az AntalVali.com szekértői - Benda Judittal egyetértve - nem javasolják a csecsemők és a gyermekek üveges, konzerves vagy tápszer es táplálását. A friss, bio alapanyagú, házikészítésű ételeket pártoljuk.

Tanulságok

Jelenlegi tudásunk szerint az a legideálisabb, ha a baba az első fél évben kizárólag anyatejet kap, majd a hozzátáplálás megkezdése után ellenőrzött forrásból származó és minél kevesebb feldolgozáson átesett alapanyagokból, frissen készített ételeken fejlődik.

A kiegészítő táplálást már négy hónapos kortól megkezdhetjük, de csak akkor, ha szükséges. A boltban kapható bébiételeket mindennapi rutin helyett sokkal inkább úgy kell kezelnünk, mint esetenként használatos, másodrangú alternatívát, amelyek jól jöhetnek például akkor, ha nem tudunk megfelelő minőségű alapanyagokhoz jutni, vagy nincs időnk főzni. A Nestlé képviselőjének szavaival élve „meg kell találnunk a helyét" ezeknek a termékeknek, ez pedig a fentiek olvasatában csakis azt jelentheti, hogy - kényelem ide vagy oda - szó sincs róla, hogy folyamatosan velük éljünk.